Az épületek hőszigetelése ma már elengedhetetlen egy családi ház vagy társasház esetében. Van azonban néhány szempont, amit figyelembe kell venni, amennyiben hozzáfogunk a hőszigeteléshez akkor is, ha megbízunk egy kivitelezőt, és abban az esetben is, ha mi magunk fogunk hozzá a szigeteléshez.
Hogyan válasszunk szigetelési technikát a tető- vagy a födémszigetelésnél?
Ha nincs beépítve a padlástér, akkor a födémet mindenképp érdemes szigetelni. A födém hatalmas felület, amin keresztül rengeteg hő tud eltávozni az épületből (akár a megtermelt hőenergia 30%-a). Épp ezért ezt a felületet első lépésként erősen javasolt szigetelni.
Mielőtt kiválasztanánk a hőszigetelési technológiát, meg kell vizsgálni, hogy milyen anyagból építették a födémet. Egy egyszerű monolit betonfödém esetében ugyanis akár mi magunk elvégezhetjük a szigetelési munkát, nem kell más hozzá, csak megfelelő mennyiségű és vastagságú tekercses kőzet- vagy üveggyapot.
Viszont a fafödémnél vagy bonyolultabb betonfödémnél már csak nagy nehézségek árán tudjuk elvégezni a szigetelést a “paplanos” kiszereléssel. Van azonban egy technológia, amivel a szálas szigetelőanyagokat (vagyis a kőzetgyapotot, üveggyapotot) résmentesen tudjuk eljuttatni akár a legnehezebben hozzáférhető helyekre is.
Ez pedig a fújható szigetelés, aminek további előnye a garantáltan résmentes szigetelés, ráadásul semmilyen szennyeződés, maradék nem képződik a szigetelési folyamat során.
Ha a tetőtér be van építve, szükség lesz a tetőszigetelésre. Ebben az esetben is a fújható szigeteléssel járunk a legjobban, akár az utólagos szigetelésnél vagy a rosszul szigetelt tető esetében a javításnál, pótlólagos szigetelésnél.
A födém és a tető hőszigetelésénél a legjobb az ásványgyapotok alkalmazása. Tetőszigetelésnél válasszuk inkább az üveggyapotot, egyrészt, mert könnyebb, mint a kőzetgyapot, másrészt a kőzetgyapotból az évek múlásával apró por hullhat a gipszkartonon keresztül a lakótérbe, ami az üveggyapotra nem jellemző.
Sima födémszigetelésnél viszont bátran használjuk a kőzetgyapotot. Amit viszont nem szabad használni fafödém vagy tetőszigetelés esetében, az a polisztirol, más néven hungarocell, eps vagy xps. Ezt az anyagot kifejezetten a homlokzati, lábazati szigetelésre tudjuk használni.
Mire kell figyelni a homlokzat és a lábazat szigetelésénél?
Az embereknek általában a homlokzati szigetelés jut először eszébe, ha hőszigetelésről esik szó. Ez a leglátványosabb szigetelési folyamat, általában polisztirol lapokat ragasztanak és dübeleznek a homlokzatra, lábazatra, amit aztán dryvit hálóval vonnak be, majd erre jön a színezés.
Látszólag egyszerű munkafolyamat, ám sok buktatója akad. Az anyag kiválasztása alapvetően fontos: a hagyományos falazat esetében teljesen megfelelő az eps lap a homlokzatra, az xps a lábazatra. Viszont vályogfalnál sajnos ez az anyag a rossz páraáteresztő képessége miatt gátolja a vályogból távozó nedvesség útját, ami hosszú távon akár statikai problémák gyökere is lehet.
Van azért még néhány buktató, az egyik ilyen a rosszul előkészített felület. Ha nem távolítjuk el a szigetelés előtt a felvizesedett, elmozdult vakolatot, akkor a szigetelés felhelyezése után számíthatunk arra, hogy a szigetelő táblák utólag elmozdulhatnak, ami esztétikai és hőszigetelési szempontból is problémákat okoz.
Nem szabad továbbá barkácsmódra minden dirib-darab szigetelőanyagot felrakni és ami még jellemző probléma, hogy nem a megfelelő vastagságú szigetelést helyezik a homlokzatra.
Miért fontos a megfelelő vastagság alkalmazása?
A nem megfelelő vastagságú szigetelőanyag alkalmazása minden hőszigetelési munka esetében jellegzetes hiba. Ha mi magunk szigeteljük például a födémet tekercses kiszerelésű ásványgyapottal, ezt a hibát úgy orvosolhatjuk, hogy egyszerűen még egy réteget ráhelyezünk a szigetelt felületre, hogy elérjük a megfelelő vastagságot.
Tetőszigetelésnél ez már bonyolultabb, bontással-építéssel járó javítási munka vár ránk vagy a mesterre, hogy elég vastag legyen a szigetelőanyag.
Az egyik legbosszantóbb viszont kétségtelenül a homlokzat szigetelése, ahol mondjuk felhelyeztünk 5 centi vastag eps-t, dryvit hálóztunk, színeztünk (vagy mindezt mesterekkel végeztettük el) ám rájövünk, hogy ez vajmi kevés, ilyenkor még egyszer ki kell fizetnünk szinte a teljes szigetelési munkadíjat (plusz a színezést) ahhoz, hogy a szükséges vastagságot elérjük.
Ez pedig elég bosszantó és már jóval kevésbé lesz “megtérülő” a befektetésünk.
Miért ne szigeteljük télen a homlokzatot?
Nem is a tél, hanem a hideg idő teszi kedvezőtlenné a lehetőséget a homlokzat szigetelésére. Legalább +5 Celsius foknak kell lennie állandóan ahhoz, hogy a szigeteléshez szükséges ragasztó száradási, kötési ideje ne nőjön meg radikálisan.
És itt nem csak arra van szükség, hogy napközben 5 fok felett legyen a hőmérséklet, hanem hogy a szigetelendő felület, a ragasztó és a szigetelőanyag is elérje, meghaladja ezt a hőmérsékletet. Különben rendkívül lassú lesz a száradási idő, elhúzódik a munkafolyamat.
A színezésnél pedig még több problémánk lesz a téli homlokzatszigetelési munkával. Általában igaz azokra a munkafolyamatokra, ahol a nedvességnek el kell távoznia az adott anyagból (pl. beton, csemperagasztó, vakolat stb.), hogy megkössön, szilárddá váljon.
A hosszan elhúzódó szigetelési folyamat pedig azért is problémás, mert a hungarocellt komolyan károsíthatja a napsütés. Vagyis egy félig szigetelt házon (amellett, hogy a hőhidak gond nélkül kialakulnak a még szigeteletlen felületeken) a dryvit háló és színezés nélküli szigetelőanyag rongálódik az idő előrehaladtával.
Hogyan kerüljük el a hőhidak kialakulását?
Úgy, hogy mindent résmentesen szigetelünk, beleértve a szerkezeti elemek találkozási pontját is (pl. homlokzat és födém találkozása). Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy teljesen hőhídmentes szerkezet és épület nem létezik, azonban törekedhetünk arra, hogy minél kevesebb teret adjunk a hőenergia eltávozására.
A komolyabb hőhidakkal az a fő baj, hogy a pára megtalálja ezeket a hidegebb felületeket és nedvesség formájában kicsapódik, ami később penészedéshez vezethet.
Kép forrása: Unsplash.com
Hirdetés (X)
