A kertgondozás egyik legnagyobb költsége az öntözés, amely évente akár több százezer forinttal is növelheti a családi kasszát érintő terheket. Cikkünkben bemutatunk egy pénztárca és egyben környezetbarát megoldást, amellyel drasztikusan csökkenthető az öntözési költség és az ökológiai terhelés egyaránt.
Mennyibe kerül az öntözés egy átlagos kertben?
Azokban a kertekben, ahol nincs fúrt kút vagy esővízgyűjtő rendszer, a kertöntözés kizárólag csapvízzel oldható meg. Kijelenthető, hogy átlagosan 1 köbméter víz szükséges évente egy négyzetméternyi zöldterület locsolásához. De vajon ez mekkora költséget jelent egy átlagos családnak?
A közüzemi vízdíjak eltérőek lehetnek az ország különböző településein. Az alábbiakban a budapesti 2024-es árakat vesszük figyelembe. A példában szereplő ingatlanban nem mérik a szennyvíz mennyiséget, így szükséges a locsoláshoz használt víz esetén a csatorna használati díjjal számolni.
Az alapdíj (179,95 Ft/hó) összeget nem vesszük figyelembe, hiszen ezt minden esetben meg kell fizetni 0-nál nagyobb vízfogyasztás esetén.
Locsolás becsült költsége egy 400 négyzetméteres budapesti kertben 2024-ben:
- A teljes vízigény: 400 * 1 m3 = 400 m3
- A felmerülő költségek:
- Vízdíj: 218,95 Ft/m3
- Csatorna használati díj: 375,49 Ft/m3
- Vízterhelési díj: 5,8 Ft/m3
- Ez alapján az öntözési költségtételek:
- Vízdíj: 218,95 * 400 = 87580 Ft
- Csatorna használati díj: 375,49 * 400 = 150.196 Ft
- Vízterhelési díj: 5,8 Ft * 400 = 2.320 Ft
- Összesen: 240.096 Ft
Tehát évente 240.096 Ft költséget jelent az öntözés miatt felmerülő vízköltség, ez egy évtized alatt meghaladja a 2 millió forintos összeget is. A következőkben bemutatjuk, hogyan csökkentheted a kertápolás költségeit és redukálhatod vízlábnyomod.
Kép forrása: Freepik.com
Szerencsére van megoldás: használd fel az esővizet ezzel az egyszerű trükkel
Az esővízzel történő locsolás segítségével a költséges kútfúrás nélkül redukálhatóak akár nullára az öntözéssel felmerülő kiadások. Mutatjuk, hogyan érdemes belevágni!
Gyűjtsd össze a csapadékot
Az első lépés egy csapadékgyűjtő rendszer kialakítása, több lehetséges megoldás közül választhatsz. Sőt, ezeket akár kombinálhatod is. Lássuk a leggyakoribb választásokat!
Felszíni esővízgyűjtő tartály: Az egyik legegyszerűbb és költséghatékonyabb megoldást a felszíni esővízgyűjtő tartály jelenti. Összeköthető az ereszcsatorna szűrő és esőlopó rendszerrel, így zivataros időkben folyamatosan töltődik a tartály. Hátrány, hogy kisebb kertekben sok helyet foglal a felszíni tartály, illetve a földre zuhant csapadékot nem gyűjti.
Földalatti esővízgyűjtő tartály: Bár némileg költségesebb a földalatti esővízgyűjtő tartály és telepítése földmunkálatokat is igényel, mégis sokak számára jobb választást jelent. Legfontosabb előnyei, hogy helytakarékos és képes kültéri folyókák és víznyelők segítségével még több csapadékot gyűjteni.
Szivattyú és öntözőrendszer beüzemelése
Ezt követően jöhet a szivattyú és öntözőrendszer összekapcsolása a tartályokkal. Ahhoz, hogy az esővizet eljuttassuk a zöldterületre, sok energia szükséges, ezt nem javasolt kézi energiával elvégezni. A szivattyú segítségével gyorsabb és egyszerűbb a locsolás folyamata.
Végül pedig nincs más dolgunk, mint a kész rendszert használni és élvezni az ökológiai és pénzügyi előnyöket.
Zákány Szerszámház Kft.: a megbízható szerszám webshop
Megbízható webshopot keresel a locsolórendszerhez szükséges szerszámok beszerzéséhez? A Zákány Szerszámház széles kínálattal, segítőkész szakemberekkel és csábító árakkal kecsegtet. Válaszd Magyarország egyik vezető szerszám szaküzletét!
Képek forrása: Freepik.com
Hirdetés (X)
