A Parkinson-kór az idegrendszer degeneratív állapota, amely befolyásolja a beteg mozgásszervi képességeit. Nevét James Parkinson brit orvosról kapta, aki 1817-ben részletesen leírta a betegséget.
Mi az a Parkinson-kór?
A Parkinson-kór fokozatosan manifesztálódik, a tünetek az idő múlásával súlyosbodnak. Bár ennek az állapotnak a leggyakoribb tünete a remegés, a Parkinson-kór ízületi és izommerevséget, valamint a mozgások lassúságát is okozhatja.
Nem gyógyítható, de a kezelés lassíthatja a betegség tüneteit, javítva a beteg életminőségét, akár gyógytornával vagy fizikoterápiával is, amiről a https://szeged.mozgasklinika.hu/fizikoterapia oldalon megtudhatsz többet.
A Parkinson-kór okai és kockázati tényezői
Parkinson-kórban szenvedő betegeknél az agy bizonyos neuronjai elhalnak. A dopamintermelő neuronok elvesztése az agyban a Parkinson-kór tüneteit okozza. A betegség kialakulásának pontos oka nem ismert, de úgy tűnik, hogy számos tényező összefüggésben áll az állapot kialakulásával:
- A genetikai öröklődés szerepet játszhat a betegség kiváltásában. A tudósok számos olyan genetikai mutációt azonosítottak, amelyek Parkinson-kórt okozhatnak, ezek általában öröklődnek.
- A környezeti tényezők is hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához. Bizonyos méreganyagoknak való kitettség növelheti a Parkinson-kór kockázatát.
- A Parkinson-kórt egyes szakértők szerint az idegsejtek elvesztése okozza az agy egy részében. Ez a dopamin, az agyban található vegyi anyag mennyiségének csökkenéséhez vezet. A dopamin létfontosságú szerepet játszik a testmozgások szabályozásában, aminek csökkenése felelős a Parkinson-kór számos tünetéért.
Bárki megkaphatja a Parkinson-kórt, de vannak bizonyos tényezők, amelyek növelik az erre az állapotra való hajlamot:
- Életkor – a fiatal felnőtteknek ritkán kell megküzdeniük ezzel a betegséggel, a 60 év körüliek fokozottan veszélyeztetettek;
- Örökletes tényező – azoknál az embereknél, akiknek közeli rokonai Parkinson-kórban szenvednek, nagy a kockázata annak, hogy maguk is kifejlesszék ezt a betegséget;
- Nem – a férfiaknál nagyobb a Parkinson-kór kockázata, mint a nőknél, akiket ritkábban érint a betegség;
- Diéta – napi 40 ml-nél több tej elfogyasztása a Parkinson-kór kialakulásának fokozott kockázatával jár. Egy nagyszabású svéd tanulmány szerint azonban a joghurtok vagy a savanyú tej étrendi bevitele nem jelent kockázatot;
A Parkinson-kór tünetei
Progresszív betegség, ami azt jelenti, hogy a tünetek idővel rosszabbodnak, amely lehet az egyensúly megőrzésének nehézsége, a test előre vagy más irányba hajlítása, ami esést okozhat, fejremegés, memória problémák, székletürítési vagy vizelési nehézség, fáradtság, túlzott nyálfolyás, bőrproblémák, erekció vagy orgazmus nehézségei, félelem és szorongás, a szaglás elvesztése, túlzott izzadás stb.
Nyilván ha valakinél ezek a tünetek jelentkeznek, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy Parkinson-kórban szenved. De fontos, hogy a beteg forduljon szakemberhez, ha ilyen jellegű elváltozásokat észlel.
A Parkinson-kóros betegek életmódja
A Parkinson-kórral diagnosztizált személynek szorosan együtt kell működniük orvosukkal, hogy olyan kezelési tervet találjanak ki, amely a legkevesebb mellékhatást biztosítja.
Természetesen a páciens életmódjában bekövetkezett bizonyos változások segíthetnek abban, hogy az illető könnyebben megbirkózzon a betegséggel, mint az egészséges és kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres mozgás, amely növeli az izomerőt, a rugalmasságot és javítja az egyensúlyt.
Ezenkívül az alternatív gyógymódok is segíthetnek, mint a jóga, gyógytorna és fizikoterápia, amelyek jelentősen lassítják és enyhítik a betegség lefolyását.
Kép forrása: Freepik.com
Hirdetés (X)
